CSEPP Vegyipari BT - CMR hatások

Rákkeltő hatás, csírasejt-mutagenitás, reprodukciót károsító hatás.

vissza

Mutagenitás

A mutagenitás vizsgálatának célja, hogy felmérje az anyag által a sejtek genetikai anyagában bekövetkező örökölhető változás lehetőségét (mutáció egy sejtben, DNS változás).

Genotoxikus anyag (vagy mutagén)
Olyan mérgező anyag, mely a testi és ivari sejtek örökítőanyagára hat, megváltoztatja a DNS által tárolt genetikai információt.

Hatásaként felléphet elsődleges DNS károsodás és mutáció is. A mutagén anyagoknak kitett szülők leszármazottai és a következő generációk lehetséges károsodása következhet be, ha mutációk jönnek létre a szülői csírasejtekben (reprodukciós sejtek).

Hatásaként felléphet elsődleges DNS károsodás és mutáció is. A mutagén anyagoknak kitett szülők leszármazottai és a következő generációk lehetséges károsodása következhet be, ha mutációk jönnek létre a szülői csírasejtekben (reprodukciós sejtek). át történő felszívódásra.

mutagenitás/genotoxicitás tesztek        http://enfo.agt.bme.hu/drupal/keptar/7273

Rákkeltő hatás

 

Számottevő bizonyíték van pozitív korrelációa az anyagok in vivo mutagén hatása és rákkeltő hatásuk között, hosszú távú állatkísérletekben.
A genotoxicitási vizsgálatok eredményét általában a mutagén hatás indikátorának tekintik, ezért összefoglalóan CMR hatásokként együtt is feltüntetik (rákkeltő hatás, csírasejt-mutagenitás, reprodukciót károsító hatás).


A rákkeltő vegyi anyagokat hagyományos módon két kategóriára osztják a feltételezett hatásmechanizmus szerint.

A genotoxikus rákkeltő anyagokra feltételezik, hogy, a kivételtől eltekintve, nincs felismerhető küszöb és minden expozíciós szint kockázatot hordoz.

A nem genotoxikus rákkeltő anyagokra nem tételezik fel, hogy léteznek hatásküszöbök és, hogy azok felismerhetők (feltehetően rákot okoz).

Általában emberi tanulmányok nem állnak rendelkezésre a fennebb említett hatásmechanizmusok közötti különbség megállapítására; és egy erre vonatkozó következtetés a mutagén hatások vizsgálatának eredményétől és egyéb hatásmechanizmus-tanulmányoktól függ. Ehhez való kiegészítésül, az állatkísérletek tájékoztathatnak a rákkeltő hatás alapjául szolgáló hatásmechanizmusról.

Tesztek

Alapvetően kétféle tesztelési módot alkalmaznak:

  1. In vivo, azaz az élő szervezetben elvégzett kísérletezési technika.
  2. In vitro, azaz „üvegben” kifejezés arra a kísérleti technikára utal, amikor a kísérleti folyamat nem az élő szervezetben, hanem azon kívül, ellenőrzött körülmények közt zajlik le, például kémcsőben vagy Petri-csészében.

Emberen ilyen teszteket nem végeznek és EU alapelv, hogy az állítkisérleteket is a minimális szintre csökkentsék. Emiatt előszeretettel alkalmazzák az in vitro vizsgálatokat, pl. Ames vizsgálat.

Ugyancsak alapelv, hogy gyanú esetén mindig a súlyosabb hatást veszik figyelembe, pl. "H351 Feltehetően rákot okoz".

Példa

Részlet a mindenki által jól ismert alkohol (etanol) biztonsági adatlapjából:

Rákkeltő hatás - egér - Orális
Tumorkeltő: Az RTECS kritériumok szerint bizonytalan tumorkeltő ágens. Máj: Tumorok. Vér: Limfómák, beleértve a Hodgkin kórt.
IARC:
Ennek a terméknek nincs olyan összetevője, amely legalább 0.1 %-ban van jelen és az IARC ismert vagy várható rákkeltőként azonosította.

Reprodukciós toxicitás - Humán - nőstény - Orális
Az újszülöttre gyakorolt hatások: Apgar index (csak emberek). Az újszülöttre gyakorolt hatások: Más neonatális hatások. Az újszülöttre gyakorolt hatások: Drogfüggöség.